Nyársapát

Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom (Petőfi Sándor)

×

Hiba

Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

Nyársapát

Túl az ezredfordulón

TÚL AZ EZREDFORDULÓN… 

Nyársapát 1740 fű lakosú Pest Megyei település azon 400 önkormányzat közé tartozik, akik az IKB SZT-IS-18 pályázatán - mely önálló WEB lap készítésére és működtetésére vonatkozott - eredményesen szerepelt. A két város Cegléd és Nagykőrös között félúton létrejött fiatal település számára, különleges lehetőséget biztosít a világhálóra való feljutás lehetősége. 

Reményeim szerint a bemutatkozásunk által hozzájárulhatunk a rólunk szóló kép alakításához és az érdeklődés felkeltéséhez.

Ez utóbbira igen nagy szükségünk lenne. Kedvező területi elhelyezkedésünk, és az itt kínálkozó kihasználatlan lehetőségeink aranybányát jelenthetnek egy tőkével rendelkező vállalkozás irányába.

E bevezető gondolatokkal nyitom meg a WEB lapon Nyársapát legújabb kori történetét. Régmúlt történelmünk alábbi kis szelete félreérthetetlenül tisztázza a település múltjának Nagykőrös városhoz tartozását, így talán nem leszünk idegenek az olvasóink előtt.

Nagykőrös Nyársapát pusztát szubárendába adta lakosainak, akik a Besnyőben, Nyilasban mezeikerteket, olyan határbeli üzemközpontokat létesítettek, ahol szántottak-vetettek, füvet kaszáltak, intenzív gazdálkodást folytattak. Nyársapát felosztására 1798-ban került sor, majd 1818-ban 1336 kh terület került a körösi gazdák tulajdonába. 20 kh-nál kisebb föld-birtokot nem mértek ki, mivel biztosította ezáltal a magisztrátus a tanyás gazdálkodás biztonságát.

Nyársapát Nagykőrös határához ötvöződött, ott a tanyarendszer virágzott, egészen a XX. század közepéig. A nagy közigazgatási átszervezés során, 1954-¬ben önálló községgé alakítatták Nyársapátot, s ezzel felgyorsult a tanyaközpont kiépülése, a településközpont kialakítása.

Nyársapát középkori templomát és az udvarházat a régészeti kutatás az 1928-1954-es évek végétől vizsgálja, s rendkívül gazdag leletanyagot tárt fel. A XV¬XVI. századi udvarházból páratlanértékű kályha anyag került elő, amely a gótika és reneszánsz képviselője. A 10 évvel ezelőtt megrendezett schallaburgi reneszánsz kiállításban nem szerepeltek a míves emlékek, azonban bizonyságul szolgálnak arra, hogy Mátyás király korában e vidék is jelen volt a reneszánsz kultúrában. Az egyik zöldmázas kályha kettős oroszlánalak díszítésű, amely egyes kutatók szerint a Bencés apátság itteni jelenlétével hozható kapcsolatba. A fél évszázados jubileumához közelítő település legutóbbi éveit – önhittség nélkül állíthatjuk, hogy - sikertörténetek jellemezték. Az ezredfordulóhoz közeledve a korábban nem létező infrasuktúra, egymást követve megvalósult. A nagykőrösi fogadóállomásról indult a közel 30 km-nyi földgázvezeték, majd két mélyfúrású kút fúrásával 14 km-nyi vezetékes ivóvizet biztosító hálózat, majd a település belterületét érintő optikai kábelhálózat, a belterület útjainak szilárd burkolatú kiépítése és a település általános képének teljes átalakulása. E történet mellé feltétlenül odakívánkozik az a megjegyzés, hogy a vonalas létesítmények megvalósításához szükséges forrásokat sikeres (országos és megyei) pályázatokon nyerte el. Ehhez nagy segítséget nyújtottak az országgyűlési képviselőink, megyei vezetők. Nem feledkezhetünk meg a régió a Dél Pest Megyei Területfejlesztési Társulás ügyeiket támogató közreműködéséről sem. E látványos fejlődés mellett a településünk általános képe alapvetően megváltozott. A külterületen a magángazdaságok létrejöttével, a gazdálkodást elősegítő támogatások kihasználásával egy alapjaiban átalakult foglalkoztatási és termelési szerkezet jött létre. A községünk belső képe igénysebbé vált. Három éve résztvevői vagyunk az országos virágosítási és környezetszépítési akcióknak. Kezdetben az önkormányzat irányításával indultunk el és csináltunk kedvet önmagunknak. Az első pillanattól kezdve jelentős támogatást kaptunk a lakosság azon részétől, akik igényesebbek a környezetükre. Az évek múlásával a követőink száma folyamatosan gyarapodott. További fejlődésünkhöz nagy lendületet adhat a májusban önszerveződéssel megalakult a közhasznú Faluvédő és Szépítő Egyesületünk. Céljai között szerepel mindazon személyek összegyűjtése, akik készek önzetlenül segíteni település értékeinek a megőrzésében, a környezeti és természeti értékek feltárásában és megóvásában a hagyományok ápolásában. Az eredményeink közül emeljük ki a Vízmű szomszédságában létesített millenniumi parkot és az általános iskola udvarán létrehozott parkunk egy részletét.

Az elmúló 2001-ik esztendő látványos fejlődésében elmaradt a korábbi évek megszokott tempójától. Ennek egyik oka, hogy a pályázati kiírások elhúzódtak, másrészt céljaink megváltoztak. Fejlődésünk lehetséges irányáról elmondható, hogy a júniusban elfogadott településfejlesztési tervben előirányzott feladatok végrehajtására koncetrálódik. Ebből kiemelkedik, hogy sürgető teendőink vannak a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtásának területén, valamint mielőbb meg kell oldania az önkormányzatnak a temető létesítését. Csökkentett ütemben, de folytatódni fog a szilárd burkolatú utak építése is. Szívesen gondolunk vissza az elmúló esztendőre. Örökre emlékezetes marad a település önbecsülése szempontjából a június 2-a a millenniumi zászló átadás-átvételének napja. Igen fontos volt, hogy erre a soha vissza nem térő eseményre eljöjjön az érdeklődő lakosságunk. Az eseményre igen kedvező időjárási körülmények között került sor jelentős számú érdeklődő mellett. Vendégeink közvetlen részesei lehettek a nemzetközi hírű millenniumi kormánybiztos úr dr. Nemeskürty Tanár úr közvetlenségének és a településünk bemutatkozásának. 

E nap kiemelkedő eseménye volt a Falumúzeum megnyitása, mely a Nagykőrösi Arany János Múzeum Igazgatójának dr. Novák László közreműködésével valósult meg. A gyűjtő munkálatokat Takács Imréné nyomdokain Pataki Istvánné történelem tanár folytatta és jelentős lakossági segítséggel valósította meg elképzeléseit és tárta a nyilvánosság elé.

A képviselő testület első alkalommal ítélte meg az újonnan alapított községi elismeréseket. A Díszpolgári címet Fodor Ferenc nyugdíjas tanítónak, a Nyársapátért Emlékplakettet Lugosi István nyugdíjas körzeti megbízottnak és Takács Imréné nyugdíjas tanítónak a polgármester az augusztusi falunapon adta át az elismeréseket. Nevezetes esemény volt a község Művelődési Házának névadó ünnepsége, melyre 2001. november 10-én került sor. A család segítő támogatásával és a képviselő testület határozatával az intézmény neve: Szarka Mihány Művelődési Ház és Szabadidő Központ lett. A névadóról annyit feltétlenül tudni kell, hogy Arany János kortársaként a nagykőrösi főgimnázium mennyiségtanára volt 19 éven át, majd 1886-ban nyugdíjba vonulása után nyársapáti birtokára költözik, ahol 40 holdnyi virágzó szőlő és gyümölcstelepet létesít. Komoly anyagi terheket vállalva kijárja a vasútállomás létesítést, szorgalmazza az akkori 150 gyermek számára az iskola építését, megszervezi a faluba vezető makadámút építését. Meggyőződésünk szerint történelmi érdemekkel járult ahhoz, hogy a két város tanyavilágból Nyársapát község megszülethessen. Nyársapát 2002. augusztus 14. 


Labancz Árpád
polgármester

eXTReMe Tracker