Nyársapát Község Helyi Építési Szabályzata

Nyársapát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Nyársapát Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 06. 26

[1] Nyársapát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a részletes megalapozó munkát és helyzetértékelést követően új építési szabályozást alkot, melynek célja Nyársapát község közigazgatási területére kiterjedően az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelően történő megállapítása és biztosítása.

[2] Nyársapát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, az Étv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában rögzített felhatalmazás alapján, az Étv. a 13. § (1) bekezdésében, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel, a 10. melléklet szerinti adatszolgáltatások felhasználásával, a 11. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok, illetve a partnerek véleményének kikérésével az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A helyi építési szabályzat hatálya, mellékletei és az értelmező rendelkezések

1. § (1) Jelen helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) és melléklete a Szabályozási Terv területi hatálya Nyársapát község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 60. § (11) bekezdés szerint készült és alkalmazható.

2. § A HÉSZ mellékletei:

a) 1. melléklet: a Szabályozási Terv SZT-J jelű Jelmagyarázat és SZT-1 – SZT-14 jelű és sorszámú, M= 1:4000 méretarányú szabályozási tervi szelvényekben

b) 2. melléklet: a Szabályozási Terv fejlesztési területek lehatárolását tartalmazó fedvényterve

c) 3. melléklet: a HÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek és paramétereik

ca) 3.1. Jelmagyarázat, rövidítések magyarázata

cb) 3.2. Építési övezetek

cc) 3.3. Övezetek

d) 4. melléklet: a HÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, melléképítmények, épület és rendeltetési egység számok

da) 4.1. Jelmagyarázat, rövidítések magyarázata

db) 4.2. Az építési övezetek és övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, melléképítmények

e) 5. melléklet: az állattartó építmény, építményrész és komposztálók elhelyezésének szabályai

3. § A HÉSZ alkalmazásában:

1. állattartó építmény: haszonállattartó építménynek nem minősülő állattartó építmény, ami kedvtelésből történő állattartásra, állati eredetű termék előállítására, sportcélok elérésére, és állatokkal kapcsolatos egyéb hasznosítás megvalósítására épül;

2. elválasztott rendszer: a település elkülönített belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerének üzemeltetése révén nyújtott szolgáltatás, amely a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet elválasztott rendszerű szennyvízelvezetésre vonatkozó előírásainak érvényesülését szolgálja;

3. épület telepítési helye: az épület elhelyezésének a – településképi rendelet alapján meghatározott – pontos helye az építési helyen belül;

4. épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja: az épületnek nem minősülő építmény a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, viszonyított legfelső pontja;

5. fő rendeltetés: az építési övezetben, övezetben a 4. melléklet szerint elhelyezhető rendeltetés;

6. főépület: önálló fő rendeltetési egységet tartalmazó főépítmény;

7. gazdasági rendeltetés: nem ipari rendeltetésű gazdasági tevékenység céljára szolgáló létesítmény;

8. haszonállattartó építmény: mezőgazdasági termelés célból mezőgazdasági haszonállatok tartására szolgáló építmény;

9. háromszintű növénytelepítés: az a növénytelepítés, amikor a zöldfelület területének minden 150 m2-re számítva legalább 1 db közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

10. intézmény: az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések gyűjtőneve;

11. kétutcás telek: két szemben lévő telekhatáron közlekedési célú közterülethez csatlakozó telek;

12. kézműipar: olyan ipari vagy üzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket;

13. kialakult, kialakult állapot: jelen rendelet hatálybalépésekor jogszerűen meglévő építmény, telek vagy telekszerkezet, illetve önálló rendeltetési egység és az ezek vonatkozásában meghatározható beépítési paraméterek;

14. kialakult telektömb: közterületekkel, magánúttal vagy közigazgatási határral behatárolható telkek csoportja;

15. kiszolgáló épület: a jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb jármű) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, a tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), az állattartás céljára szolgáló épületek, a barkácsműhely, az árusítópavilon, a kazánház, továbbá a fő rendeltetés rendeltetésszerű használatát biztosító rendeltetésű épület;

16. kiszolgáló építmény: telek, illetve fő rendeltetésű épület – az adott építési övezetnek, övezetnek megfelelő – rendeltetésszerű használatát biztosító kiszolgáló épület, melléképítmény, műtárgy;

17. kiszolgáló rendeltetés: az építési övezet, övezetben elhelyezhető önálló fő rendeltetés (önálló rendeltetési egység) rendeltetésszerű használatát biztosító, a fő rendeltetésétől eltérő másrendeltetés (nem önálló rendeltetési egység);

18. konténer: késztermékként a telekre szállított, vagy ott összeszerelt, nem helyhez kötött, építménynek nem minősülő műszaki alkotás;

19. konténerház: standard méretű, fém vázas konténerekből, helyszínen összeállított, készre szerelt épület, amelynek mérete, rendeltetése határozza meg a telepítéséhez szükséges hatósági eljárás jellegét;

20. lakókocsi: olyan emberi tartózkodásra is alkalmas jármű, amely önerejéből nem, csak vonójárműre kapcsolva vontatmányként képes hosszabb távú helyváltoztatásra;

21. magánút: magántulajdonban lévő közlekedési célú és akként lejegyzett telek;

22. meglévő épület: a HÉSZ hatálybalépésekor az ingatlannyilvántartásban szereplő, vagy az ingatlannyilvántartásban nem szereplő, de legalább tíz éve fennálló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült;

23. mezőgazdasági üzem: a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító létesítmény és építményei;

24. mobilház: gyártó telephelyén készre szerelt, kerekeken vontatható, vagy gépjárművel helyszínre szállítható, emberi tartózkodásra alkalmas, építménynek minősülő közművekre ráköthető szerkezet, amely mérete, rendeltetése határozza meg a telepítéséhez szükséges hatósági eljárás jellegét;

25. nagy szállítási forgalmú létesítmény: létesítmény, amelyben ötnél több, a létesítmény rendeltetésszerű használatának biztosítására, a napi áru- és teherszállítóforgalomban a gépjárművek száma;

26. nagy létszámú állattartó telep: a 41/1997. (V. 28.) FM rendeletben meghatározott nagy létszámú állattartó telep;

27. nem zavaró hatású gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, nincs lakosságot zavaró zaj-, rezgés- és bűzterhelése, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött a tevékenység, vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárás megállapítja, hogy jelentős környezeti hatása nincs.

28. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos tartózkodásra szolgáló, 2 m2 bruttó alapterületet meghaladó építmény;

29. tanyás telek: a település külterületén, mezőgazdasági vagy erdő övezetben fekvő telek, vagy földrészlet, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 29. § (10) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelel és az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel;

30. technológiai építmény: a fő rendeltetés kiszolgálását, illetve rendeltetésszerű használatát biztosító sajátos gyártásmenetet, munkafolyamatot biztosító, egyedi kialakítású, építmény, építményrész;

31. telepítési távolság: a rendelet hatályba lépésekor az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott távolság;

32. telek terepszint alatti beépített területe: a telken álló épület terepszint alatt 1,0 méternél mélyebben fekvő részeinek, és az önálló terepszint alatti építménynek a mínusz 1,0 méteres vízszintes síkban mért vetületi területeinek az összege;

33. telek terepszint alatti legnagyobb beépítettsége: a telek terepszint alatti beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.

34. védő zöldsáv: a Szabályozási terven vagy a HÉSZ-ben megállapított, védelmi jelleggel kialakított zöldfelületi sáv, ahol legalább 6 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 6 m-nél szélesebb területsáv esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

35. zaj ellen védendő épületek, helyiségek: tantermek és előadótermek oktatási intézményekben; foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek; közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, vendéglátó helyiségei; várótermek (a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklet szerint).

2. A szabályozási terv és szabályozási elemeinek alkalmazása

4. § (1) A Szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:

a) tervezett belterület határa,

b) szabályozási vonal,

c) méretvonal (m),

d) építési övezetek, övezetek

da) jele,

db) határa (amennyiben nem felületi szabályozóval jelölt),

dc) felületi szabályozóval is jelölt egyes övezetek területe és határa (közlekedési területek, zöldterületek, vízgazdálkodási területek, erdőterületek övezetei).

(2) A Szabályozási Terv más jogszabályból következő szabályozási elemei:

a) Országos művi értékvédelem

aa) műemlék,

ab) műemléki környezet,

ac) nyilvántartott régészeti lelőhely;

b) Helyi védettségű természeti érték – helyi védett egyedi érték

c) Országos táj- és természetvédelem

ca) NATURA 2000 Natura 2000 SCI (különleges természetmegőrzési terület),

cb) országos ökológiai hálózat – magterülete,

cc) országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosója,

cd) országos ökológiai hálózat – pufferterülete,

ce) tájképvédelmi terület

cf) védett természeti terület

(3) A Szabályozási Terven jelölt más jogszabályból következő korlátozás, védelem és tájékoztató elemek:

a) felszíni víz parti sávja,

b) meglévő víztorony, vízműkút,

c) hulladékgazdálkodási létesítmény és védőtávolsága,

d) vízbázis hidrogeológiai védőterület,

e) meglévő főút tengelye,

f) tervezett elkerülő út tengelye,

g) meglévő országos törzshálózati vasúti pálya tengelye

h) nagy-középnyomású földgázvezeték (4-25 bar) és védőtávolsága,

i) 400 kV-os villamosenergia átviteli távvezeték és védőtávolsága,

j) 132 kV-os oszlopokon haladó villamosenergia főelosztóvezeték az oszlop tengelyétől mért 20-20 méteres biztonsági övezettel,

k) meglévő termékvezeték 10-10 méteres biztonsági övezettel,

l) szennyvízátemelő hatásterülettel,

m) szennyvíztisztító telep hatásterülettel,

n) villamosenergia-alállomás,

o) gázfogadó állomás.

(4) A Szabályozási Terven jelölt településrendezési sajátos jogintézmények:

a) telekalakítási terv készítési kötelezettséggel érintett terület határa

b) rekultivációs terv készítési kötelezettséggel érintett terület határa.

(5) A Szabályozási Terven jelölt javasolt szabályozási elemek:

a) javasolt megszüntetőjel,

b) szintbeli vasúti átjáró,

c) kerékpáros infrastruktúra (tervezett).

(6) A Szabályozási Terven jelölt tájékoztató elemek:

a) vízfolyások, csatornák, nyomvonala, mederkarbantartó parti sávval,

b) magánút,

c) fontosabb telken belüli út,

d) Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők,

e) tanyás telek.

(7) A Szabályozási Terven jelölt alaptérképi elemek:

a) közigazgatási határ,

b) volt zártkert határ

c) belterület határ

d) szintvonal,

e) telekhatár,

f) helyrajzi szám,

g) közterület neve,

h) művelési ág határ

i) alaptérképi építmény.

(8) A Szabályozási Terv a HÉSZ-szel együtt alkalmazható, amely során

a) a kötelező szabályozási elemet – a HÉSZ vonatkozó rendelkezéseinek a figyelembevételével – kötelezően kell figyelembe venni, ezen szabályozási elem a HÉSZ módosításával változtatható;

b) a más jogszabályból következő szabályozási elemet és a más jogszabályból következő korlátozás, védelem és tájékoztató elemeket a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni. Amennyiben a vonatkozó jogszabályi előírás – a HÉSZ hatályba lépését követően – megváltozik, és a változással a jogi követelmény a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a HÉSZ módosítása nélkül;

c) a tájékoztató és javasolt szabályozási elemet nem kell kötelezően figyelembe venni, a HÉSZ vonatkozó előírásainak a betartásával, azzal, hogy a szabályozási elem eltérő tartalmú figyelembevétele a HÉSZ módosítása nélkül, de a HÉSZ egyéb előírásainak a figyelembevételével történhet;

d) a településrendezési sajátos jogintézmény szabályozási elem a vonatkozó jogszabályi előírások szerint alkalmazható és válik kötelezővé,

e) a felületi szabályozóval jelölt övezetek esetében, a szabályozási terv övezethatárt nem jelöl, de a felületi szabályozó határát a szabályozási terv alkalmazása során övezethatárként kell figyelembe venni.

(9) A HÉSZ mellékletében szereplő jelmagyarázat a mellékletben szereplő jelek, rövidítések magyarázatát tartalmazza. A jelmagyarázatot a melléklettel együtt kell alkalmazni.

(10) A Szabályozási Tervben „tanyás telek” szabályozási elemmel érintett területre az övezetben meghatározott szabályoktól eltérő, a magasabb rendű jogszabályokban a tanyára meghatározott egyedi előírások érvényesek.

(11) A HÉSZ 2. mellékletében, a Szabályozási Terv fejlesztési területek lehatárolását tartalmazó fedvénytervén meghatározott „középtávú fejlesztési terület” és „hosszútávú fejlesztési terület” a fejlesztési tervben meghatározott távlati területhasználatnak megfelelően szabályozható a HÉSZ ilyen irányú módosítása során. Ezen területek fejlesztési tervnek megfelelő építési övezetbe sorolása nem tekinthető új beépítésre szánt terület kijelölésnek abban az esetben, ha a szóban forgó területet a HÉSZ hatálybalépése előtt érvényes településszerkezet terv már beépítésre szánt területnek nyilvánította. A HÉSZ 2. mellékletében jelölt „középtávú fejlesztési terület” és „hosszútávú fejlesztési terület” lehatárolás a fejlesztési célnak megfelelő HÉSZ módosításig (építési övezetbe sorolásig) a fejlesztési terv szerinti építési jogot nem keletkeztet.

3. Bel- és külterület, belterületbe vonás helyi szabályai

5. § (1) A Szabályozási Terv tervezett belterületi határral kijelölt területként tartalmazza a – termőföld védelméről szóló törvény szerint – belterületbe vonható területeket. A meglévő belterületi határ változtatása a Szabályozási Tervvel összhangban történhet.

(2) Belterületbe vonás tekintetében településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható, a 17. §-ban foglaltak szerint.

(3) A Szabályozási Tervlapon, tervezett belterületi határral belterületbe vonásra kijelölt területen a belterületbe vonás ütemezetten, a HÉSZ előírásainak megfelelően kialakított telkenként, vagy telekcsoportonként is történhet.

(4) A belterületbe vonásra (3) bekezdés szerint kijelölt területen

a) a termőföld, a belterületbe vonásig a fennálló művelési ágnak megfelelően hasznosítható,

b) telekalakítás a belterületbe vonást megelőzően a terület övezeti besorolásának megfelelően végezhető.

II. Fejezet

A KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Az épített környezet védelme, értékvédelem

6. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban foglalt követelmények alapján a HÉSZ előírásaival összhangban történhet.

2. Védelem alatt álló táji- és természeti elemek

7. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a települést érintő külön jogszabályokkal megállapított, vagy tervezett táj- és természetvédelemmel érintett területeket, ezek

a) Natura 2000 (különleges természetmegőrzési) terület,

b) ökológiai hálózat magterületének övezete,

c) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

d) ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

e) tájképvédelmi terület övezete,

f) helyi jelentőségű védett természeti terület

g) helyi jelentőségű védelemre tervezett.

(2) A természetvédelmi területeken épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések a vonatkozó jogszabályok és kezelési tervek előírásainak figyelembevételével helyezhetők el.

(3) Védett természeti területen, és helyi jelentőségű védelemre tervezett területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(4) A szabályozási terven más jogszabály alapján jelölt tájképvédelmi területen a

a) területfelhasználás és az építmények elhelyezésekor a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvása biztosítandó,

b) a tájképi egység megőrzése és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a telekhasználat és építés során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,

c) szélerőmű, naperőmű nem helyezhető el.

3. Általános környezetvédelmi előírások és az állattartásra alkalmas építmények elhelyezésének szabályai

8. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a visszafordíthatatlan környezetkárosítást.

(2) Állattartó építmény, építményrész és azok kifutója az adott övezeti előírások szerint, a (3)–(6) bekezdésekben és az 5. sz. mellékletben foglalt előírásokkal összhangban telepíthető, amennyiben az a használata során a szomszédos telkek sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A 4. melléklet rendeltetési szabályainak figyelembevételével, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletekről szóló 2008. évi XLVI. törvény 6. § (5) bekezdésére figyelemmel,

a) haszonállattartó építmény az kizárólag abban esetben helyezhető el, ha az az adott és a telekkel közvetlenül szomszédos építési övezet vagy övezet területén lévő építmények rendeltetésszerű használatát nem korlátozza;

b) nagy létszámú állattartó telep a Gksz-1 és K-mü-1 építési övezetekben, valamint az Má-1, és Kb-mü-1 övezetekben létesíthető;

c) kisállat-kereskedés azon övezetben, építési övezetben létesíthető, amelyben a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés megengedett,

d) állatmenhely, állatkórház, állatpanzió azon építési övezetek és övezetek azon területein helyezhető el, ami legalább 300 m távolságra van a lakóterületek övezetében lévő építési telkek határától.

(4) Haszonállattartó, állattartó építmény építési helyen belül helyezhető el, a fő rendeltetésű épület és a hátsókerti építési határvonal közötti szakaszon, a telekhatároktól legalább 3,0 méteres távolságra.

(5) A (3) bekezdésben nem szereplő épületnek nem minősülő állattartó építmény, építményrész építési helyen belül és az oldal- illetve hátsókertben egyaránt elhelyezhető.

(6) Komposztáló berendezés telken belül bárhol elhelyezhető, komposztáló építmény építési helyen belül helyezhető el, az 5. mellékletben meghatározott szabályok szerint.

4. A termőföld, talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

9. § A telek természetes terepfelületét megváltoztató földmozgatással járó építési vagy tereprendezési tevékenység a termőföld védelméről szóló jogszabályokkal összhangban végezhető.

10. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, illetve hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(2) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése és a mederkarbantartási parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelme érdekében, a parti sávban lévő növényzet kizárólag a vízfolyás revitalizációja, továbbá a fenntartás és a balesetveszély elkerülése érdekében szüntethető meg.

(3) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható.

(4) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján „érzékeny” vízminőség-védelmi besorolású terület.

(5) A vízbázis védelme érdekében az ivóvízbázis védőövezettel érintett területen olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható.

5. A levegő tisztaságának védelme, klímavédelem, zaj- és rezgésvédelem, hulladékkezelés

11. § (1) Légszennyezést okozó helyhez kötött létesítménynél a légszennyezőanyag kibocsátása nem haladhatja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

(2) A levegő védelme szempontjából légszennyező forrás úgy alakítható ki, hogy a szomszédos területek övezeti előírás szerinti felhasználását ne korlátozza.

(3) A településen a lakosságot zavaró bűzt kibocsájtó létesítmény nem helyezhető el, bűzt okozó tevékenység nem folytatható.

(4) Bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületén belül szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(5) A klímavédelem, valamint a kiporzás elleni védelem érdekében

a) az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági ingatlanokon gondoskodni kell a mezővédő zöld sávok kialakításáról és fenntartásáról az uralkodó szél irányába eső telekhatár mentén;

b) a belterülettel határos mezőgazdasági ingatlanokon fásszárú növényzettel betelepített védő zöldsávokat kell kialakítani;

c) a védő zöldsávok telepítésénél háromszintű növényállományt (HÉSz.3. § 9.pont szerint) kell kialakítani, a táji adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítésével.

12. § (1) A zaj és rezgésvédelmi határértékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében

a) zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó építmény vagy létesítmény akkor telepíthető, működtethető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg;

b) zajra és rezgésre érzékeny építmény vagy létesítmény a környezetre vonatkozó építési jogok figyelembevételével telepíthető.

(3) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból érzékeny terület, illetve rendeltetés

a) az egészségügyi, szociális intézmény, óvoda, bölcsőde rendeltetést tartalmazó telek területe,

b) a temető K-t-1 övezet területe,

c) a lakóterületek Lke-1 és Lf-1 építési övezetben lévő építési telkek, valamint

d) a vegyes terület Vt-1 építési övezetben lévő építési telkek területe.

13. § (1) A település igazgatási területén hulladékgazdálkodási tevékenység a K-tü-1 építési övezetben folytatható, hulladékudvar kizárólag ebben az építési övezetben létesíthető.

(2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget nem helyezhető el közterületen

a) a védett építészeti örökség telekhatárától számított 50 m-es távolságon belül, és

b) felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

(3) A hulladéklerakó telekhatárától számított 500 m-en belüli telkek területén új lakóépület nem lehet elhelyezni.

6. Védelmi, korlátozó és a kapcsolódó tájékoztató elemek

14. § (1) A 4. §– ban megnevezett és Szabályozási Tervlapon jelölt, a más jogszabályból következő szabályozási elemet és a más jogszabályból következő korlátozás, védelem és tájékoztató elemek figyelembevétele kötelező. Ezen területeken a HÉSZ előírásai a vonatkozó magasabb szintű követelmények együttes figyelembevételével alkalmazhatók a 4. § (8) bekezdés b) pont szerint.

(2) A Szabályozási Tervben a „tanyás telek” szabályozási elemmel érintett területre az adott övezetben meghatározott szabályoktól eltérően, az OTÉK tanyákra vonatkozó előírásai érvényesek, amennyiben nem az adott építési övezet, övezet előírásai kerülnek érvényesítésre.

(3) A természetközeli állapotú ökológiai hálózat – pufferterület, ökológiai folyosó és magterület övezetei– szabályozókkal jelölt területeken

a) építmény kizárólag a természetes vagy természetközeli állapotú élőhelyek fenntartását szolgáló tevékenység céljából, valamint az ökológiai kapcsolatokat nem akadályozó módon létesíthető;

b) a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék telepíthetők a településképi rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével.

(4) Natura 2000 területen – amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik – épület nem helyezhető el, egyéb építési tevékenység az övezeti előírásoknak megfelelően, az ott található természetközeli állapotú élőhelyek és fajok hosszú távú fennmaradása, kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, vagy helyreállítása mellett és érdekében végezhető.

(5) A szabályozási terv tájékoztató elemként jelöli a felszíni vizek parti sávját, ebben a felszíni vizek (vízfolyások, patakok, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávban a karbantartási lehetősége a jogszabályokban meghatározottak szerint biztosítandó.

(6) A (8) bekezdés szerinti szabályozási elemet úgy kell figyelembe venni, hogy a mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége, a (9) bekezdés szerinti határtól számított

a) az állami kezelésű vízfolyások mentén 6 m-es sáv,

b) önkormányzati, társulati kezelésű vízfolyások, árkok mentén 3 m-es sáv.

(7) A mederkarbantartó parti sáv legkisebb szélessége, vízfolyás partvonalától számítható, ha a partvonal nem meghatározható, akkor a földhivatali térképen rögzített meder telkének határától, abban az esetben is, ha a valóságban a vízfolyás földhivatali térképen rögzített telkén kívül halad.

(8) A mederkarbantartó parti sáv területén belül a vízgazdálkodási célú építményen kívül kerítés és egyéb építmény nem építhető.

(9) Az ökológiai hálózat övezeteibe tartozó vízfolyások, csatornák (part)szakaszai mellett, a parttól számított 50 méteren belül új építmény, – amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik – nem helyezhető el.

III. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

1. Telekalakítás

15. § (1) A telekalakítás jelen § – ban meghatározott szabályait, a 3. melléklet telekalakítási szabályait, és a HÉSZ telekalakítást is meghatározó egyedi szabályait együttesen kell alkalmazni.

(2) Telekalakítás úgy végezhető, hogy a kialakuló építési telek a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését, illetve a közterülethez vagy magánúthoz való közvetlen csatlakozása és közművel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen.

(3) A beépített telektömbben kialakult építési telket érintő telekhatárrendezés során a 3. mellékletben meghatározott „kialakítható telek legkisebb területe” szabályozótól, telekegyesítésnél a „kialakítható telek legkisebb területe, szélessége és mélysége” szabályozótól el lehet térni, amennyiben a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest HÉSZ és az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.

(4) A 3. mellékletben meghatározott „a kialakítható telek legkisebb területe, legkisebb telekszélessége és legkisebb telekmélysége” előírásokat nem kell figyelembe venni

a) az övezethatárral vagy tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás során,

b) a közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak elhelyezését biztosító – műszakilag szükséges méretű telkek – kialakítása során,

c) magánút telekalakítása során, azzal, hogy a HÉSZ magánutak létesítésére vonatkozó 49. § – ban meghatározott szabályait be kell tartani.

(5) A szabályozási vonallal érintett telken telekalakítás településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazását követően végezhető.

(6) A település területén nyúlványos (nyeles) telek és fekvő telek nem alakítható ki. Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(7) Közlekedési feltárással nem rendelkező, építési övezetbe sorolt telken megszüntetőjellel meghatározott telekegyesítési javaslat a közlekedési kapcsolatot biztosító bármilyen más, – a HÉSZ előírásainak megfelelő – telekalakítással megvalósítható.

(8) A magánút létesítésének a szabályait a 49. § tartalmazza.

16. § A szabályozási terv által meghatározott telekalakítás sajátos jogintézménye a „telekalakítással, telekcsoport újraosztással érintett terület”. A szabályozóval érintett területen tömbfeltárás, a telekalakítás sajátos jogintézménnyel érintett teljes területére vonatkozó – a teljes tömb közlekedési feltárását nem ellehetetlenítő – telekalakítási terv szerint valósítható meg.

2. Településrendezési szerződés

17. § (1) A HÉSZ-ben foglaltak szerint a területek felhasználásának, és az ingatlanok építési telekké alakításának megvalósulása és az építési feltételek megteremtése érdekében a települési önkormányzat az érintett ingatlanok tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval – a kapcsolódó önkormányzati feladatokra is figyelemmel – településrendezési szerződést köthet a mindenkor hatályos vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint.

(2) Az Mötv.- ben foglalt felhatalmazás és az (1) bekezdés alapján a HÉSZ-ben meghatározott településfejlesztési és településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, ezen belül kiemelten

a) a „szabályozási vonal” szabályozó megvalósítását biztosító telekalakításra;

b) a „telekalakítás sajátos jogintézménnyel” érintett területek telekalakítására;

c) a négynél több telket érintő vagy négynél több telek, illetve magánút kialakítására irányuló telekalakítás előkészítésére, megvalósítására;

d) a telkenként kettőnél több önálló rendeltetési egység és lakás megépítésével összefüggő közlekedési,- közmű- és humán infrastruktúra fejlesztésre illetve az egyéb kapcsolódó önkormányzati feladatok átvállalásának megvalósítására;

e) a HÉSZ 2. mellékletben meghatározott „fejlesztési területként” meghatározott területen, a telekalakításhoz, a közlekedési és közműinfrastruktúra fejlesztés megvalósításához, illetve a tervezett beépítés telepítésének a meghatározásához;

f) a szabályozási tervben tervezett belterületként meghatározott területeken lévő egyes telkek belterületbe vonásához,

az önkormányzat az Étv. 30/A. § szerinti településrendezési szerződést köt, – amennyiben a településfejlesztési cél és a településrendezési feladat megvalósítása azt szükségessé teszi, – az érintett telkek tulajdonosaival, illetve a telkeken beruházni szándékozóval.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban a szabályozási terven szabályozási vonallal érintett telek esetében a kötelező telekhatár megvalósítása érdekében az önkormányzat az Étv. a figyelembevételével köt településrendezési szerződést az érintett telkek tulajdonosaival, illetve a telkeken beruházni szándékozóval.

(4) A (2) bekezdés e) pont szerinti fejlesztési területként meghatározott terület tekintetében, az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, a településrendezési szerződés megalapozására a telepítési tanulmányterv részeként, a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint

a) közlekedési-, illetve egyéb infrastruktúra fejlesztésre vonatkozó egységes infrastruktúrafejlesztési tanulmányterv,

b) az építészeti kialakításra egységes beépítési terv készül.

3. Beültetési kötelezettség

18. § A beültetési kötelezettség – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint – a jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervben jelöltek figyelembevételével önkormányzati hatósági döntésben írható elő.

4. Közterület alakítás

19. § (1) Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol

a) az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges;

b) az övezeti előírás alapján építési tevékenység közterület alakítási terv alapján végezhető;

c) a településképi rendelet azt kötelezővé teszi;

d) a közterület a 2. mellékletben meghatározott fejlesztési területen található,

(2) Közterület kialakítása, újjáépítése – amennyiben az műszakilag lehetséges – akadálymentes módon valósítandó meg.

(3) A közterületen gépkocsibehajtó, járda vagy árok – a 24. § (7)–(8) bekezdésekkel összhangban – a műtárgy műszaki paramétereire és a csapadékvíz elvezetés műszaki megoldására is vonatkozó műszaki tervdokumentáció alapján kiadott közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulás szerint valósítható meg.

IV. Fejezet

KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELŐÍRÁSAI

1. Közművek általános előírásai

20. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni

a) településképi megjelenésre,

b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

(4) Új út építésénél, útrekonstrukció esetén (közforgalmú út és magánút esetén egyaránt)

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról

c) a csapadékvizek elvezetéséről

d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

2. Közművesítés mértékének az előírása

21. § Új beépítés vagy területhasznosítási mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) beépítésre szánt területen:

aa) a teljes közműellátás biztosított: közhálózati vízellátás, közüzemi-közhálózati szennyvízelvezetés, közüzemű villamosenergia ellátás és termikus energiaellátás földgázzal, vagy villamosenergia és/vagy megújuló energiahordozóval

ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) különleges beépítésre szánt területen mezőgazdasági, major területen:

ba) közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,

bc) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

c) beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:

ca) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

cb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,

cc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

cd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

d) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

3. Vízellátás

22. § Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Új fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

4. Szennyvízelvezetés

23. § (1) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezeléséhez közműpótló alkalmazható az alábbi feltételekkel:

a) ha a közcsatorna hálózatra történő csatlakozás lehetősége 200 méteren belül nem biztosítható

b) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, víz-záróan kivitelezett, fedett, zárt szennyvíztároló medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

c) ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (helyi szippantó kocsi szállító kapacitását), akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a (3) bekezdésben előírtak szerint

(3) Egyedi szennyvízkezelő kisberendezés alkalmazható:

a) ha a tisztított szennyvíz elvezetésére felszíni víz befogadó rendelkezésre áll és a szennyvíztisztítás hatásfokának a felszíni víz befogadóra előírt tisztítási hatásfok teljesül

b) ha a tisztított szennyvízre felszíni víz befogadó nem áll rendelkezésre, akkor a tisztított szennyvíz helyben elszikkasztható a következő feltételek teljesítése esetén:

ba) ha a szikkasztásra igénybe veendő terület nem vízbázis vagy vízminőség-védelmi terület övezetén fekszik

bb) ha a szikkasztásra igénybe veendő terület magas talajvízzel nem veszélyeztetett (a szikkasztómező alapsíkja a becsült max. talajvíz felszíntől minimum 1 m-es magassági eltartás biztosítható).

bc) ha a szennyvízkezelés eredményeként a tisztított szennyvíz kibocsátási határértéke megfelel a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó rendeleteknek

bd) ha szikkasztómező kialakítási helye úgy biztosítható, hogy:

• a talajvíz kúttól a helyszíni adottságok függvényében, de min. 15 m távolságra és a telekhatártól min. 3 m távolságra elhelyezhető

• a szikkasztómező területigénye nem nyúlhat túl az érintett telek területén

(4) Amennyiben az egyedi szennyvízkezelő kisberendezésre vonatkozó (3) bekezdésben előírtak nem teljesíthetők, egyedi szennyvízkezelő kisberendezés alkalmazására nincs lehetőség és a közcsatornás szennyvízelvezetést ki kell építeni.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában előírt közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségéhez megfelelő kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy szaghatásvédelmi területe:

a) védelem nélkül 150 m

b) szagtalanítóval ellátva 20 m

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel. A kijelölt hatásterületen belül új területhasznosításra, területhasznosítás módosítására a területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

(7) A szennyvíztisztító telep kijelölt hatásterülete egyedi eljárással felülvizsgálható, annak határozatában rögzített mértékkel módosítható. A hatásterületen belül új területhasznosításra, területhasznosítás módosítására a területet igény bevenni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.

5. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

24. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.

(2) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján a területileg illetékes hatóság engedélyével szabad.

(3) A vízfolyások medre a természetes környezeti hatások, illetve a mesterséges beavatkozások következményeként megváltozhat, ezért a valós helyzetük eltérhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottól. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelővel történő egyeztetés szükséges.

(4) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni.

(5) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.

(6) Beépítésre szánt területen

a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását,

b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,

c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(8) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.

6. Villamosenergia ellátás

25. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen (övezetben) –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Erdő övezetben föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha a föld feletti hálózatépítésre erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot az erdőkarbantartást is szolgáló nyiladékban földalatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

7. Földgázellátás

26. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

8. Megújuló energiatermelő létesítmények

27. § (1) Napenergia hasznosító berendezés a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint létesíthető a tetőszerkezeten.

(2) Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű (szélgenerátor) telepítése esetén a berendezés

a) legnagyobb magassága a telepítés telkére vonatkozó övezeti előírásokban rögzített legnagyobb épületmagasságot legfeljebb 3 m-el haladhatja meg,

b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen.

(3) Nem háztartási méretű, külső kitáplálásra is alkalmas megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló erőmű kizárólag az arra kijelölt övezetben létesíthető.

9. Elektronikus hírközlés

28. § Elektronikus hírközlési hálózatok kiépítése a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint végezhető.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Az építési övezetek, övezetek beépítésének alapvető szabályai

29. § Építési övezetben lévő építési telken új fő rendeltetésű épület az OTÉK 33. § -ban meghatározott feltételek teljesülése mellett elhelyezhető, amennyiben

a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület, vagy a magánút telke kialakult, vagy ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, kivéve az Étv.-ben foglalt eseteket;

b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, közúti közlekedésre a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelmények szerint is alkalmas;

c) az építéssel érintett építési telekre

ca) a HÉSZ előírásainak megfelelő közműellátás megvalósulásának feltétele biztosított,

cb) közcsatorna hiányában az egyedi házi közműpótló (zárt rendszerű szennyvíztároló), vagy egyéb közműpótló (egyedi, házi szennyvíztisztító) alkalmazását a vonatkozó általános és övezeti HÉSZ előírás nem zárja ki.

2. Az építési hely és beépítési mód meghatározásának szabályai

30. § (1) Épületet elhelyezni a Szabályozási Tervben feltüntetett építési helyen, továbbá a HÉSZ és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével meghatározott építési helyen belül szabad. A HÉSZ alkalmazásában a nem építési övezetben lévő telek tekintetében az építési hely az OTÉK 1. melléklet 28. pontja szerint értelmezhető.

(2) Amennyiben a településképi rendelet azt kötelezővé teszi, az építési helyen belül az épület telepítési helye – az épület településkaraktert befolyásoló építészeti kialakításával összefüggésben – a településképi rendelet alapján kerül meghatározásra a HÉSZ-ben meghatározott követelmények figyelembevételével.

(3) Amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik az előkert meghatározása során,

a) beépült telektömbben a kialakult állapothoz kell illeszkedni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön,

b) amennyiben az a) pont nem alkalmazható, és a telekhez kapcsolódó közterület vagy magánút telkének szélessége

ba) legalább 12,0 m vagy annál nagyobb, az előkert nagysága 5,0 méter,

bb) 12,0 méternél kisebb, az előkert nagysága 8,0 méter,

c) a magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, melyet az a) – c) pontok szerint kell meghatározni,

d) saroktelken az előkerti építési határvonalat úgy kell meghatározni, hogy az a csatlakozó előkerti határvonalakhoz igazodjon.

(4) Az oldalhatáros beépítési mód esetén

a) az építési hely nem oldalkerti oldalsó határvonala építési vonal, amely a

aa) 18,0 méter vagy 18,0 méternél keskenyebb telek esetében 0,5 m,

ab) 18,0 méternél szélesebb telek esetén 1,0 m

távolságban lévő párhuzamos, kivéve az e) pont szerinti esetet;

b) az oldalkert az övezetre vonatkozó telepítési távolság fele, de minimum 4,0 méter, kivéve a d) – e) pontok szerinti esetet;

c) az oldalkert a 12,0 méter és 12,0 méternél kisebb szélességű építési telken 3,0 méter;

d) amennyiben a telek legalább 16,0 méter szélességű és az épület szabadonálló módon kerül elhelyezésre az oldalkert – a nem oldalkerti határvonalon is – a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter;

e) a telek jelen § szerinti legkisebb szélessége a telek közterülettel vagy magánúttal határos telekhatárán mért szélessége.

(5) A szabadonálló beépítési mód esetén, amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik, az oldalkert a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter.

(6) A hátsókert mérete a tényleges épületmagasság fele, de legalább 6,0 méter, kivéve ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(7) A (6) bekezdés b) pont esetében, amennyiben azt a beépítés kialakult állapota indokolja, vagy a telek csak így válik beépíthetővé és ez a hátsókert felőli telek építési lehetőségeit nem korlátozza, a hátsókert 1,0 méter.

(8) A hátsókertben kiszolgáló építmény elhelyezhető, az építési övezetben, övezetben meghatározott beépítési mód szerinti szélességben, a hátsó telekhatártól számított 1,5 méteres távolságra. A kiszolgáló építmény hátsókertre néző homlokzati felület magassága nem lehet több 3 méternél, az épület és az épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 6 méternél.

(9) Kialakult beépítésű telektömbben az épület telepítési helyét (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint kell meghatározni.

(10) Azon építési övezetben, ahol a telektömb beépítése jellemzően kialakult és a 3. melléklet oldalhatáron álló beépítési módot ír elő, a 16,0 méternél szélesebb építési telken új épület szabadonálló beépítési módnak megfelelően is telepíthető, ebben az esetben a (4) bekezdés e) pontját kel figyelembe venni.

(11) Azon építési övezetben, ahol a telektömb beépítése jellemzően kialakult és a 3. melléklet szabadonálló beépítési módot ír elő, de a kialakult állapot miatt a szabadonálló beépítés nem valósítható meg, a 16,0 méternél kisebb szélességű építési telken új épület oldalhatáros beépítési módnak megfelelően is telepíthető a (4) bekezdése szerint, amennyiben az a szomszédos telek építési jogait nem korlátozza.

(12) Amennyiben egy építési telken több épület is elhelyezésre kerül, és az épületek valamelyike lakó, iroda, szállás jellegű vagy szálláshely rendeltetést tartalmaz az épületek elhelyezése során a telepítési távolságot telken belül is érvényesíteni kell.

(13) A külterületi önkormányzati közutakkal, mező- és erdőgazdasági üzemi utakkal, dűlőutakkal szomszédos telken épület az 48. § (8) bekezdésben foglaltak szerint helyezhető el.

(14) Nem minősülnek egy épületnek a pergolával, a fedett és egy, kettő, három vagy több oldalon zárt kerti építménnyel vagy egyéb szerkezettel összekötött önálló rendeltetési egységet vagy egységeket tartalmazó önálló épületszerkezetek.

3. Egyéb építési előírások, rendeltetésekkel kapcsolatos szabályok

31. § (1) Amennyiben a szabályozási terv alapján egy építési telek, telek több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt, úgy az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek – az övezethatároknak megfelelő telekalakításig – a telek vagy építési telek vonatkozó övezeti, építési övezeti részére számítandók.

(2) Az építési övezetekben

a) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet,

b) melléképítmények építési helyen belül – hátsókert tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy, zászlótartó oszlop és a hulladéktartály tároló kerti építmény.

(3) Amennyiben a 3. melléklet „a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke terepszint alatt (%)” szabályozó értékét nem határozza meg, az az építési övezetre, övezetre megállapított beépítettség megengedett legnagyobb mértékének 1,5-szerese, de legfeljebb 60%.

(4) A sajátos építmény, technológiai építmény, épületnek nem minősülő építmény (műtárgy) legmagasabb pontja az övezetben meghatározott a technológiai épületre meghatározott ennek hiányában az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(5) Új épület (telek homlokvonalán álló) utcafronti vagy oldalhatáros elhelyezése esetén az utcafonti, vagy oldalhatáron lévő homlokzatfelület magassága, az építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, az oromfalas épületeket, és ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik.

4. A kialakult és új beépítéseknél az épületek, építmények kialakításának általános szabályai

32. § (1) Amennyiben a beépített építési telek (3) bekezdés szerint jogszerűen kialakult állapota szerinti beépítési jellemzői nem felelnek meg a vonatkozó építési övezetre meghatározott előírásoknak, paramétereknek, határértékeknek vagy ezek valamelyikének, az épületen építési tevékenység a (2) – (3) bekezdések szerint végezhető.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti meglévő, kialakult állapot szerinti épület

a) épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások betartásával;

b) tekintetében a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) az építési övezet szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, vagy túllóg, az épület kubatúrán, belül jó karban tartható, felújítható és jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott előírások a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően –az egyszerű bejelentés hatálya alá nem tartozó – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés, a meglévő épület vagy az építési tevékenységgel létrejövő építmény a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.

5. Kerítések

33. § (1) Közterületi telekhatáron a kerítés legnagyobb magassága 2,0 méter lehet, kivéve

a) ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik,

b) a jogszabályban meghatározott biztonsági, technológiai és sport célú kerítést, illetve védelmi kerítést, amely legnagyobb magassága nem kerül meghatározásra,

c) a gazdasági területek építési övezetében lévő kerítés, amely legnagyobb magassága 2,5 m,

d) a Zkk övezetekben lévő kerítés, amely legnagyobb magassága 1,5 m lehet.

(2) Saroktelek esetében – a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében – a kerítéseket a településképi rendeletben foglalt előírások szerint kell kialakítani.

(3) Lakó- és vegyes területen lévő telkeken belül az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 méter magas lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani.

(4) Nem a telek homlokvonalán lévő telekhatáron (oldal – és hátsó telekhatár) a kerítés magassága – a jogszabályban meghatározott biztonsági, technológiai és sport célú kerítések kivételével – legfeljebb 2,0 m lehet.

6. Építés lejtős terepen, támfal, rézsű

34. § (1) Telek természetes terepszintje építési helyen kívül nem változtatható meg, kivéve a telek biztonságos megközelítését szolgáló tereprendezést, és a támfalgarázs létesítését.

(2) A rendezett terep és a tereplépcső vagy támfal magassága sehol nem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 1,5 métert. A telken belüli magasságkülönbségeket teraszos terep és támfal kialakítással kell áthidalni. Teraszos kialakításánál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 méter.

(3) Támfalon épített tömör kerítés legfeljebb 1,0 méterrel lehet a támfal felső terepcsatlakozási szintjénél magasabb.

7. Közterületekre vonatkozó rendelkezések

35. § (1) A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása és a közművek elhelyezése. Közterületen építmények elhelyezhetők, ha

a) az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,

b) elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

(2) A település közterületein, közhasználat céljára átadott területein az alábbi építmények, köztárgyak helyezhetők el:

a) árusítópavilon, mozgó árusítóhely,

b) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely, egyéb építmény, parkoló,

c) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építmények,

d) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

e) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,

f) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

g) távbeszélő fülke,

h) közvilágítási, közlekedésirányítási műtárgy,

i) szabadtéri sport, játszótéri épületnek nem minősülő építmények, tárgyak,

j) közművek felépítményei, műtárgyai.

(3) Közterületen a (2) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közbiztonságot, a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését és karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

(4) Árusítópavilon abban az esetben építhető amennyiben az OTÉK alapján szükséges parkolók 100 méteres körzetben – a parkoló műtárgy műszaki paramétereire is vonatkozó közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulás alapján – kialakíthatók.

(5) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épületmagassággal létesíthető úgy, hogy

a) a gyalogos forgalmat ne zavarja,

b) épület bejárata előtt 6,0 méter távolságon belül nem állhat,

c) épülettől, egyéb építménytől – tűzrendészeti előírásokkal összhangban – legalább 1,20 méter távolságra legyen elhelyezve.

8. Zöldfelületek általános előírásai

36. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelület megléte az épület rendeltetésszerű használatát biztosítja.

(2) Egyes építési övezetek tekintetében az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelület kialakításának módjáról a településképi rendelet rendelkezik.

(3) Az Lf-1, Lke-1, Vt-1, Gksz-1, Gipe-1 és K-mü-1 jelű építési övezetek területén a telkek beépítésével, beépítésének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érni az építési övezeti előírások szerint számított kötelező zöldfelület minden 150 m2‐re után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fát kell nevelni, fenntartani, vagy több éves faiskolai előnevelt facsemetét újonnan ültetni.

9. Gépjárművek, egyéb ideiglenes építmények és rendeltetési egységek elhelyezése

37. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(2) Lakó és üdülő önálló rendeltetési egység után rendeltetési egységenként egy személygépkocsi (gépjármű) elhelyezését kell biztosítani az építési övezeti, övezeti előírásban meghatározott módon.

(3) A Vt jelű építési övezetekben közintézmény, sport és kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés esetén – amennyiben a telek adottságai nem teszik lehetővé a parkolóhelyek telken belüli elhelyezését – az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés és rakodóhely számának az 50 %-a közterületen is biztosítható, településrendezési szerződés alapján a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

(4) Az újonnan létrehozott felszíni parkolóhelyet fásítani kell, a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint.

(5) Parkoló 20 gépkocsinál több gépkocsi számára kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal – a közútkezelő hozzájárulásával – létesíthető. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út, illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizek benzin és olajfogó műtárgyon keresztül vezethetők be szabad közcsatornába, nyíl árokba vagy élőfolyásba.

(6) A közigazgatási területen épület kiváltására, huzamos tartózkodás céljára lakókocsi, konténer és egyéb, épületnek nem minősülő, lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására szolgáló, huzamos tartózkodásra alkalmas létesítmény, így többek között konténer vagy mobilház sem fő-, sem kiszolgáló rendeltetésként nem helyezhető el. Konténerház és mobilház fő rendeltetésű vagy kiszolgáló épületként az épület és az adott rendeltetésre vonatkozó magasabb szintű és helyi jogszabályok betartásával, a telepítéshez szükséges hatósági engedélyek vagy bejelentés szerint telepíthető.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

1. A beépítésre szánt építési övezetek általános előírásai, rendeltetések

38. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre szánt területeket az egyes területek általános használata szerint, a felhasználási ütemezést és a területek adottságait figyelembe véve sorolja építési övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes építési övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az építési övezeteket, és a telekalakításra és építési övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat a 3. melléklet, az építési övezetek tekintetében a rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények és egyéb építmények elhelyezési szabályait a 4. melléklet tartalmazza, az egyes építési övezeti előírások ezen követelményeket pontosítják és egészítik ki.

(3) Az építési övezetek területén nem helyezhető el

a) környezetet zavaró hatású rendeltetés;

b) nagy szállítási forgalmú létesítmény a lakóterületek építési övezeteiben lévő építési telken abban az esetben sem, ha egyébként a rendeltetés az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne kivéve, ha a lakóterületek építési övezetében lévő telek gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út telkéhez közvetlenül csatlakozik.

(4) Az egyes építési övezetekben lévő építési telken a HÉSZ-ben szabályozott rendeltetés olyan módon valósítható meg, hogy az a használata során, a terület adott építési övezetnek megfelelő sajátos használatát ne korlátozza, vagy attól ne igényeljen védelmet, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

(5) Az építési övezetekben kerti fürdőmedence az előkertben nem létesíthető.

2. A kertvárosias és a falusias építési övezetek általános előírásai

39. § (1) Lke és Lf építési övezetben amennyiben az új lakóépület telepítése során a beépítettség eléri az adott építési övezetre meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, az új lakóépület legalább egy tárolóhelyiséget és gépjárműelhelyezési lehetőséget kell, hogy tartalmazzon, amennyiben a telken belül önálló tároló, illetve gépjárműtároló kiszolgáló épület vagy helyiség nem épül vagy nem áll rendelkezésre.

(2) Lke és Lf építési övezetben közműpótló műtárgy az építési helyen belül, a telekhatároktól legalább 3,0 méter távolságra helyezhető el.

(3) Lke és Lf építési övezetben közműbecsatlakozási műtárgy, kerti építmény bárhol elhelyezhető.

(4) Lke és Lf építési övezetben építési telken belül több épület a telekrészek rendeltetésszerű használatát biztosító módon telepíthető, a településképi rendeletben foglalt szabályok szerint.

(5) Az Lke és Lf építési övezetekben a 4. mellékletben megengedett kereskedelemi, szolgáltatói rendeltetés, kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló – nem nagy szállítási forgalmú – létesítmény lehet a 38. § (3) bekezdés b) pontban foglaltak figyelembevételével.

(6) Az Lke és Lf építési övezetekben, – ahol a 4. melléklet szerint megengedett – nem zavaró hatású gazdasági, kézműipari rendeltetésű épület építési helyen belül, a lakóépület és a hátsókerti építési határvonal közötti területen, vagy amennyiben nincs lakóépület az előkerti építési határvonaltól számított 15, 0 méter és a hátsókerti építési vonal között helyezendő el, az oldalsó telekhatártól legalább 3 méterre.

3. A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek előírásai

40. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke területek építési övezete az Lke-1 jelű építési övezet.

(3) Az Lke-1 építési övezetben lévő építési telken

a) legfeljebb egy lakóépület vagy egy a 4. mellékletben megengedett fő rendeltetés helyezhető el,

b) legfeljebb egy kiszolgáló épület helyezhető el,

c) egy lakóépületben és a telken belül összesen legfeljebb kettő lakás helyezhető el,

d) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 20–29. § rendelkezéseinek figyelembevételével, a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett,

e) a telek megvalósult minden rendeltetési egységéhez előírt gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani,

f) haszonállattartó építmény sem önálló, sem kiszolgáló rendeltetésként sem fő rendeltetésű-, sem kiszolgáló épületben, sem melléképítményben nem helyezhető el.

4. A falusias lakóterületek építési övezeteinek előírásai

41. § (1) A falusias lakóterület (Lf) lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf területek építési övezetei az Lf-1 jelű építési övezetek.

(3) Az Lf-1 építési övezetben lévő építési telken

a) legfeljebb kettő főépület és legfeljebb kettő kiszolgáló épület helyezhető el,

b) legfeljebb egy lakó épület helyezhető el,

c) egy lakóépületben legfeljebb kettő lakás helyezhető el,

d) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett a 20–29. § rendelkezéseinek figyelembevételével,

e) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

f) állattartó építmény építési helyen belül a fennálló lakóépület és a hátsókerti építési vonal között helyezhető el, az oldalkerti telekhatártól legalább 3 méterre, az 5. mellékletben foglalt követelmények betartásával,

g) állattartási és állattenyésztési, mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetés a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja,

h) trágyatároló, komposztáló melléképítményeket szag- és bűzhatás mentesen úgy kell elhelyezni, hogy azok a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják.

5. A településközpont vegyes területek építési övezeteinek előírásai

42. § (1) A településközponti vegyes terület – a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és sport épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt területek építési övezetei a Vt-1 jelű építési övezetek.

(3) A Vt-1 építési övezetben lévő építési telken

a) telekegyesítéstelekegyesítés során a 3. mellékletben meghatározott „kialakítható telek legkisebb területe szabályozótól el lehet térni amennyiben a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek; telekegyesítés

b) a kiszolgáló épület nyári konyha, barkácsműhely, tároló vagy gépjárműtároló rendeltetésű lehet,

c) abban az esetben lehet szabadonálló a beépítési mód, ha a telek területe eléri a kialakítható telek legkisebb területét és a telek utcafronti szélessége legalább 20 méter,

d) több önálló rendeltetési egység helyezhető el, de legfeljebb egy lakó épület, és egy lakóépületben és a telken belül összesen legfeljebb kettő lakás helyezhető el,

e) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett a 20–29. § rendelkezéseinek figyelembevételével,

f) amennyiben az új épület telepítése során a beépítettség eléri az adott építési övezetre meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, az új épület legalább egy tárolóhelyiséget és gépjárműelhelyezési lehetőséget kell, hogy tartalmazzon, amennyiben a telken belül önálló tároló, illetve gépjárműtároló kiszolgáló épület vagy helyiség nem épül vagy nem áll rendelkezésre;

g) az e) pontba nem tartozó gépjárművek elhelyezését telken belül kell biztosítani kivéve, ha az övezeti előírás vagy a HÉSZ egyéb előírása másképpen rendelkezik,

h) haszonállattartó építmény nem helyezhető el,

6. Gazdasági területek általános előírásai

43. § (1) A gazdasági területek építési övezetei a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezetek (Gksz).

(2) A gazdasági területen az épületnek nem minősülő technológiai építmény, illetve sajátos építmény legmagasabb pontját a 3. melléklet 3.2.4. táblázata határozza meg.

7. Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteinek előírásai

44. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet (Gksz) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek, valamint igazgatási, iroda elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz építési övezetben

a) önálló lakó főrendeltetésű épület nem helyezhető el. A kialakult lakó rendeltetés megtartható, új épület építése esetén új önálló lakó rendeltetési egység a 4.melléklet szerinti szolgálati vagy tulajdonosi lakás kivételével nem építhető.

b) nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény,

c) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telek közlekedési kapcsolatának közterületet közvetve vagy közvetlenül érintő biztosítására településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d) a szomszédos telek határán átnyúló épület kubatúrán belül felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, nem bővíthető,

e) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telken építmény nem helyezhető el, a rendezett telek kialakítása után végezhető;

f) a benzinkút (üzemanyagtöltő) rendeltetéshez kapcsolódó épületnek nem minősülő építmény építési helyen kívül is elhelyezhető.

(3) A Gksz területek építési övezete a Gksz-1 jelű építési övezet.

(4) A Gksz-1 építési övezetben lévő építési telken

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett a 20–29. § rendelkezéseinek figyelembevételével;

b) több főépület és kiszolgáló épület elhelyezhető;

c) az Lke, Lf és Vt építési övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot, legalább 10 méter széles összefüggő zöldfelületet kell kialakítani, a településképi rendeletben meghatározott módon, az építési övezetre meghatározott építési helyre vonatkozó előírásokat ezen követelménnyel együtt kell alkalmazni;

d) a csapadékvíz kezelését és elvezetését, szikkasztását telken belül kell megoldani;

e) amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik az építési helyet a 30. § előírásai szerint kell meghatározni;

f) amennyiben a 4. melléklet lakó rendeltetést lehetővé teszi, az csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül valósítható meg, a 4. mellékletben meghatározott számban, de telkenként kizárólag összesen legfeljebb egy szolgálati vagy egy tulajdonosi lakás alakítható ki.

g) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

h) haszonállattartó építmények nem helyezhetők el;

i) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el;

j) üzemanyagtöltő a telephelyhez tartozó gépjárművek kiszolgálása céljából elhelyezhető.

8. Az egyéb ipari területek építési övezeteinek előírásai

45. § (1) Az egyéb ipari gazdasági övezet (Gipe) elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.

(2) A Gipe építési övezetben

a) önálló lakó főrendeltetésű épület nem helyezhető el. A kialakult lakó rendeltetés megtartható, új épület építése esetén új önálló lakó rendeltetési egység nem építhető.

b) nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény,

c) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telek közlekedési kapcsolatának közterületet közvetve vagy közvetlenül érintő biztosítására településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazható a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d) a szomszédos telek határán átnyúló épület kubatúrán belül felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, nem bővíthető,

e) a közlekedési kapcsolattal nem rendelkező telken építmény nem helyezhető el, a rendezett telek kialakítása után végezhető;

(3) A Gipe területek építési övezete a Gpie-1 jelű építési övezet.

(4) A Gipe-1 építési övezetben lévő építési telken

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett a 20–29. § rendelkezéseinek figyelembevételével;

b) több főépület és kiszolgáló épület elhelyezhető;

c) az Lke, Lf és Vt építési övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot, legalább 10 méter széles összefüggő zöldfelületet kell kialakítani, a településképi rendeletben meghatározott módon, az építési övezetre meghatározott építési helyre vonatkozó előírásokat ezen követelménnyel együtt kell alkalmazni;

d) a csapadékvíz kezelését és elvezetését, szikkasztását telken belül kell megoldani;

e) amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik az építési helyet a 30. § előírásai szerint kell meghatározni;

f) amennyiben a 4. melléklet lakó rendeltetést lehetővé teszi, az csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül valósítható meg, a 4. mellékletben meghatározott számban, de telkenként kizárólag összesen legfeljebb egy szolgálati lakás alakítható ki.

g) a gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

h) haszonállattartó építmények nem helyezhetők el;

i) kiszolgáló épületként személygépjármű tároló és tároló rendeltetés helyezhető el;

j) üzemanyagtöltő a telephelyhez tartozó gépjárművek kiszolgálása céljából elhelyezhető.

9. Különleges beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

46. § (1) A beépítésre szánt különleges terület építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre szánt különleges területek (a továbbiakban: K-) Szabályozási Tervben is jelölt építési övezetei a

a) különleges sport terület, K-sp-1,

b) különleges temető terület, K-t-1,

c) különleges bányaterület, K-b-1,

d) különleges mezőgazdasági üzemi, K-mü-1,

e) különleges településüzemeltetési, K-tü-1

jelű építési övezetek.

(3) A K- építési övezeteiben kiszolgáló épületként elhelyezhető személygépjármű tároló, és egyéb, a főépülete rendeltetését kiszolgáló tároló rendeltetés.

(4) A K- építési övezeteiben, amennyiben a 4. melléklet azt megengedi, lakó rendeltetés önálló lakóépületben is elhelyezhető.

(5) A K- építési övezeteiben lévő építési telken az építés feltétele a 3. melléklet szerinti teljes, vagy részleges közművesítettség rendelkezésre állása azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, és közműves szennyvízelvezetés hiányában a 23. § szerinti egyedi házi közműpótló berendezés ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

(6) A K- építési övezeteiben a K-h-1 és a K-mü-1 építési övezetek kivételével, nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény és haszonállattartó építmény.

(7) A K- építési övezeteiben elhelyezhető több épület és az épületekben több önálló rendeltetési egység, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(8) A K- építési övezeteiben az épületnek nem minősülő technológiai építmény, illetve sajátos építmény legmagasabb pontja az építési övezetben meghatározott épületmagasság értékét nem haladhatja meg, kivéve, ha a 3. melléklet 3.2.5. pontja az adott építési övezetre vonatkozóan külön meghatározza a technológiai építmény magasságát.

47. § (1) A K-sp-1 sportterület építési övezetben lévő építési telken

a) legfeljebb 1 szolgálati lakás helyezhető el, nem lakóépületben,

b) az előírt számú parkolóhely 500 m-en belül lévő közterületen is biztosítható azzal, hogy a kiegészítő rendeltetés és a szolgálati lakás után számított mennyiséget, telken belül kell kialakítani.

(2) A K-t-1 temető terület építési övezetben lévő építési telken

a) templom, kápolna, ravatalozó esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10,0 m;

b) az épületnek nem minősülő építmény, építményrész (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legmagasabb pontja 15,0 méter;

c) sírhely, melléképítmény az építési helyen kívül is elhelyezhető.;

d) a közterületi telekhatáron urnafal létesíthető a temetőn belüli megközelítéssel, az urnafal legnagyobb magassága 2,0 méter lehet;

e) a rendeltetéshez kapcsolódó kötelező gépjármű elhelyezés, a telehatártól számított 500 méteren belül más telek felhasználásával is biztosítható.

(3) A K-b-1 nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület építési övezetben lévő építési telken

a) a tevékenységgel összefüggő rendeltetés helyezhető el,

b) a területet a területre készítendő rekultivációs tervnek megfelelően rekultiválni kell

(4) A K-mü-1 mezőgazdasági üzemi építési övezetben

a) egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás megengedett,

b) munkásszállás saját foglalkoztatású munkaerő számára kialakítható,

c) üzemanyagtöltő telepítése nem kereskedelmi célból megengedett,

d) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenység rendeltetésszerű használatát biztosító épületnek nem minősülő technológiai építmény legmagasabb pontja 15,0 méter lehet.

(5) A K-tü-1 településüzemeltetés kiszolgálását biztosító és közmű területek építési övezetben kapcsolódó fő

a) településgazdálkodási és településüzemeltetési rendeltetésű létesítmények, valamint a funkciót kiegészítő létesítmények helyezhetők el;

b) épület építési helyen belül, hulladéklerakó műtárgy, illetve épületnek nem minősülő építmény és sajátos építmény építési helyen belül helyezhető el,

kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenység rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja 40,0 méter lehet.

VII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

1. A beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai

48. § (1) A Szabályozási Terv a település igazgatási területén a beépítésre nem szánt területeket általános használatuk szerint, a területek adottságait figyelembe véve sorolja övezetekbe. A Szabályozási Tervben az egyes övezetek jele kerül ábrázolása a HÉSZ-ben rögzítettek szerint.

(2) Az övezeteket, és a telekalakításra és övezetekre vonatkozó beépítési előírásokat a 3. melléklet, az övezetek tekintetében a rendeltetések, önálló rendeltetési egységek, melléképítmények és egyéb építmények elhelyezési szabályait a 4. melléklet tartalmazza, az egyes övezeti előírások ezen követelményeket pontosítják és egészítik ki.

(3) Az egyes övezetekben az övezet előírásainak megfelelő rendeltetés olyan módon valósítható meg, hogy az a használata során a terület adott övezetnek megfelelő sajátos használatát ne korlátozza, vagy attól nem igényeljen védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

(4) Minden övezetben, -kivéve azokat az övezeteket, ahol épület nem helyezhető el, – építési helyen belül elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény.

2. A közlekedési területek övezeteinek előírásai

49. § (1) A közlekedési terület a meglévő országos, meglévő és tervezett helyi közutak, mindezek csomópontjai, és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen az országos, a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével – a járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közút, a kötöttpályás közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.

(3) A Szabályozási Tervben meghatározottak szerint a közlekedési területek a közúti közlekedés területeinek övezeteire, illetve a kötöttpályás közlekedési terület övezetére tagozódnak, az alábbiak szerint:

a) a közúti közlekedés területei

aa) az országos főút területe a KÖu-1 övezet;

ab) az országos mellékutak területe a KÖu-2 övezet;

ac) az általános közlekedési és közműterületek, jellemzően a közterületi kiszolgáló és lakó utak, illetve külterületi közlekedési célú területek, a KÖu-3 övezet;

b) a kötöttpályás közlekedés területe a KÖk-1 övezet.

(4) Az újonnan kialakítandó közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és 12,0 méternél szélesebb keresztszelvény esetén legalább egyoldali zöldsáv kialakítás biztosítható legyen a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(5) Külterületen az országos főút mentén kerítés az úttengelytől legkevesebb 20-20 méterre helyezhető el.

(6) Külterületen az országos mellékút mentén kerítés az úttengelytől legkevesebb 15-15 méterre helyezhető el.

(7) Külterületen a helyi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén kerítés az út tengelyétől legkevesebb 3-3 méterre helyezhető el.

(8) A KÖu-1, KÖu-2 és KÖu-3 övezetben

a) építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelően helyezhető el, amennyiben a működéséből eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát;

b) az építmény, a köztárgy a biztonságos jármű és a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja;

c) épület, építménytől legalább 1,20 m távolságra a tűzrendészeti előírásokkal összhangban helyezhető el,

d) közterületen építmény, a műtárgy kivételével, épület bejárata előtt a homlokzati falától párhuzamos 6,0 méter távolságon belül nem telepíthető,

e) közterületen hulladékgyűjtő épület homlokzati falától párhuzamos 3,0 méter távolságon belül nem telepíthető,

f) árusítópavilon a 35. § (5) bekezdés szerint helyezhető el.

(9) Új kiszolgáló utak minimális szélességét a Szabályozási Tervben jelölt szabályozási vonal határozza meg.

3. A magánutak létesítésének szabályai

50. § (1) Magánút

a) kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalog vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,

b) a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.

(2) Magánút akkor létesíthető, ha

a) közterülethez csatlakozik közvetlenül, vagy a közvetlenül csatlakozó magánút vagy magánutak közterületi kapcsolattal rendelkeznek,

b) a visszamaradó telkek méretei az övezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelnek,

c) a kettőnél több építési telket kiszolgáló magánút közforgalom elől el nem zárt módon kerül kialakításra, és

d) közforgalom céljára átadott vagy átadni tervezett magánút esetében, a telekalakítást megelőzően a telekalakítás terve, a közterülethez csatlakozás módja, a magánút kialakításának és üzemeltetésének módja – ezen belül legalább az út- és közműtervezés, a kivitelezési tevékenység, a fenntartás és karbantartás – településrendezési szerződésben meghatározásra kerülhet, a 17. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(3) Magánút – közforgalom céljára átadott vagy átadni tervezett magánút – legkisebb szélessége

a) lakó- és vegyes építési övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén legalább 10,0 méter, legfeljebb 5 telket kiszolgáló út esetén legalább 6,0 méter,

b) gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén legalább 12,0 méter,

c) helyi külterületi út esetén legalább 6,0 méter.

(4) A magánút telekterülete eltérhet a vonatkozó építési övezetben, övezetben meghatározott telekalakításra vonatkozó szabályoktól.

(5) A legalább 12,0 m széles magánút kialakítása során legalább egyoldali fasor helybiztosítása szükséges.

(6) Magánút telkén a közlekedési-, közmű-és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak és köztárgyak helyezhetők el.

4. A zöldterületek övezeteinek előírásai

51. § (1) A zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából Zkk jelű közkert övezetbe soroltak.

(2) A Zkk-1 jelű övezetbe tartoznak a település kisebb kiterjedésű, elsősorban egy meghatározott funkciót, pihenést, játszótéri, rekreációs tevékenységet szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületei.

(3) A Zkk-1 jelű övezet területén épület nem helyezhető el.

(4) A Zkk-1 övezeten belül elhelyezhető

a) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz, sporthoz, rekreációhoz kapcsolódó építmények – pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű, játszótér, kutyafuttató, illemhely, valamint

b) a terület fenntartásához szükséges építmények

(5) Az övezetben haszonállattartó építmény nem helyezhető el.

5. Erdőterületek övezeteinek előírásai

52. § (1) A Szabályozási Terv az erdőterületeket funkciójuk, és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi erdőterületi övezetekbe sorolja:

a) Ee-1 jelű egyéb erdőterületek

b) Ev-1 jelű védelmi erdőterületek.

(2) Az erdőterületi övezetekben az erdőtelepítés megvalósításáig a nem erdő művelési ágban nyilvántartott, illetve természetben nem erdősült földrészletek adott földrészlet művelési ág szerinti besorolásának megfelelő mezőgazdasági tevékenység korlátozás nélkül folytatható.

(3) Az erdőterületi övezetekben kerítés csak vadvédelmi és természetvédelmi céllal létesíthető.

(4) Az erdőterületi övezetekben lévő közlekedési célú területként lejegyzett telkek területére a közlekedési területekre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

6. Egyéb erdőterületek övezeteinek előírásai

53. § (1) Az Ee-1 jelű erdőövezetbe tartoznak a gazdasági, faanyag termelési funkciót betöltő rendeltetésű erdőterületek, és az egyéb feladatok megvalósítását szolgáló erdőterületek.

(2) Az Ee-1 jelű övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei – erdészház, közösségi vadászház, a terület fenntartásához szükséges további építmények – helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

(3) Az Ee-1 jelű övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

7. Véderdő területek övezeteinek előírásai

54. § (1) Az Ev-1 jelű erdőövezetbe tartoznak a környezetvédelmi és tájvédelmi célokat szolgáló erdők és az egymást zavaró funkciójú területek közötti lehatárolást, vizuális elválasztást biztosító meglévő és tervezett erdőterületek.

(2) Az Ev-1 jelű övezetben kizárólag 4. mellékletben megengedett épületnek nem minősülő építmények, helyezhetőek el, amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, a táji, természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik.

8. Mezőgazdasági területek övezeteinek előírásai

55. § (1) A mezőgazdasági terület övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés céljára szolgáló Má, Mk és Mt övezetekben sorolt területei.

(2) A mezőgazdasági terület övezetekben, ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, rét, legelő, vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági terület övezetekben épület, építmény szabadon álló beépítési mód figyelembevételével, az elő- és hátsókert 10 m, az oldalkert 4 méter.

(4) A mezőgazdasági területek övezetekben épület földszinti padlószintje az eredeti terepszintet maximum 50 cm-rel haladhatja meg.

(5) A mezőgazdasági terület övezetek területén a 720 m² területet el nem érő telken épület, – a valamennyi övezet területén elhelyezhető építmény, valamint a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és üvegház kivételével – nem helyezhető el.

(6) A mezőgazdasági terület övezetekben közterület vagy magánút alakítás kivételével, telekmegosztás nem történhet abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában:

a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb,

b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik.

(7) A mezőgazdasági terület övezetekben a „tanyás telek” felületi szabályozóval érintett telek esetében az OTÉK-ban foglalt követelményeket kell alkalmazni.

9. Általános mezőgazdasági területek övezeteinek előírásai

56. § (1) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetéhez tartoznak a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, az agrárturizmus továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.

(2) Az Má-1 övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, legfeljebb két lakás rendeltetési egységgel. Ha az adott telken lakóépület már létesült és a telken a mezőgazdasági termelőtevékenység az elsődleges, akkor a lakóépületen belül kiegészítő rendeltetésként kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység létesítése engedélyezhető.

(3) Az Má-1 övezet telkeinek úttal határos telekhatárától mért legalább 10 m szélességű részén épület nem helyezhető el. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén legalább 6 méter szélességben védő zöldsávot kell telepíteni.

(4) Az Má-1 övezetben a főépület rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épület, építmény legmagasabb pontja 20,0 méter lehet.

(5) Az Má-1 övezetben mezőgazdasági üzemi építmény megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.

(6) Az Má-1 övezetben a tanyás telkek kivételével az övezet telkein belül lakó rendeltetés összes bruttó alapterülete az övezetben megengedett beépítettség 30%-át nem haladhatja meg, és lakás rendeltetési egység, vagy lakóépület legfeljebb 200m2-es bruttó alapterülettel alakítható ki.

(7) Az Má-1 övezetben épületnek nem minősülő a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmény legmagasabb pontja legfeljebb az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének kétszerese lehet.

(8) Az Má-1 övezetben különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló építmény az alábbi feltételekkel helyezhető el:

a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás – rendelkezésre áll,

b) villamosenergia – vezetékes vagy helyi – ellátása rendelkezésre áll,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy azzal egyenértékű közműpótló berendezéssel biztosított, illetve az illetékes szakhatóság a szikkasztáshoz hozzájárul,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a terület megközelíthetősége biztosított – az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők.

(9) Az Má-1 övezetben

a) több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki, a melynek egyik, vagy két telkén birtokközpont létesíthető,

b) a birtoktest esetén a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség a birtoktesthez tartozó legalább 15.000 m2 nagyságú birtokközpontként kialakított telkén, vagy telkein vehető igénybe.

c) birtokközpont telkén a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 15,0 %, a birtoktest egészére vonatkozó beépítési maximum figyelembevételével.

d) amennyiben a birtoktest magában foglal már beépítéssel rendelkező, a fenti feltételeknek megfelelő vagy megfeleltethető telket, több a birtokközpont is kialakítható a birtoktestként figyelembe vehető, általános mezőgazdasági terület övezeteiben megengedett legnagyobb beépítettség alapján számított lehetséges beépíthetőség mértékéig.

e) a birtokközpont területén az összes beépítés nem lehet nagyobb bruttó 7500 m2-nél akkor sem, ha a birtoktest nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.

f) a birtokközpont területén a kötelező többszintes növénytelepítéssel, fásított zöldfelületet kell kialakítani legalább két telekhatár mentén, a telekhatártól mért legalább 10 m széles sávban.

g) birtokközpont kialakításához részleges közművesítettség biztosítandó.

h) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek gépjárművel való elérését biztosító út telekszélessége legalább 8 m.

10. Kertes mezőgazdasági területek övezeteinek előírásai

57. § (1) Az Mk-1 kertes mezőgazdasági terület övezetébe a kisüzemi vagy családi használatú telkekből álló, jellemzően kertek, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú telkek területei tartoznak.

(2) Az Mk-1 övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, valamint a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető, legfeljebb két lakás rendeltetési egységgel. Ha az adott telken lakóépület már létesült és a telken a mezőgazdasági termelőtevékenység az elsődleges, akkor a lakóépületen belül kiegészítő rendeltetésként kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység létesítése engedélyezhető.

(3) Az Mk-1 övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

(4) Az Mk-1 övezetben a 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.

11. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek övezeteinek előírásai

58. § (1) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetébe a Natura 2000 területbe vagy az ökológiai hálózat övezeteibe tartozó szántóterületek, valamint az egyéb természetközeli használatot folytató jellemzően gyep (rét, legelő) művelési ágban nyilvántartott ingatlanok tartoznak.

(2) Az Mt-1 jelű övezetben

a) épületek, építmények kizárólag a művelési ág fenntartása érdekében helyezhetők el,

b) lakórendeltetés nem helyezhető el.

12. A vízgazdálkodási területek övezetének előírásai

59. § (1) A V-1 jelű vízgazdálkodási övezetbe a kisvízfolyások medre és part menti területei tartoznak.

(2) A V-1 övezetben a vízgazdálkodással és a természetvédelmi célok elérése érdekében, a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények létesíthetők, épület nem építhető.

(3) A V-1 övezetben kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen gyepterületként alakítható ki.

(4) A V-1 övezetben a vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5) A V-1 övezetben a vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

13. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai

60. § (1) A beépítésre nem szánt különleges terület övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek (a továbbiakban: Kb-) Szabályozási Tervben is jelölt övezetei a

a) különleges mezőgazdasági üzem övezetbe került a trágyatelep, szérűskert területe Kb-mü-1,

b) a megújuló energiaforrás terület Kb-me-1,

c) a sportolási célú területek, a Kb-sp-1,

d) a mezőgazdasági üzemi célú területek, a Kb-mü-1,

jelű övezetek.

(3) A Kb- övezeteiben kiszolgáló épületként elhelyezhető személygépjármű tároló, és egyéb, a főépülete rendeltetését kiszolgáló tároló rendeltetés.

(4) A Kb- övezeteiben lévő építési telken az építés feltétele a 3. melléklet szerinti teljes, részleges vagy hiányos közművesítettség rendelkezésre állása azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetés, és közműves szennyvízelvezetés hiányában a 23. § szerinti egyedi szennyvízkezelő kisberendezés ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

(5) A Kb- övezeteiben a Kb-mü övezetek kivételével, nem helyezhető el bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény és haszonállattartó építmény.

(6) A Kb- övezeteiben elhelyezhető több épület és az épületekben több önálló rendeltetési egység kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. A Kb- övezetekben a 4. mellékletben meghatározott rendeltetések helyezhetők el.

(7) A Kb-me-1 megújuló energiaforrás övezetben

a) az energia termelőrendszerek telepíthetők, az üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges nem zavaró hatású gazdasági rendeltetés kizárólag kiszolgáló építményben helyezhető el a 4. mellékletben foglaltak szerint,

b) az előkert 4,0 méter, az oldalkert 3,0 méter, a hátsókert 5,0 méter,

c) az előírt számú parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.

(8) A Kb-sp-1 sportolási célú terület övezetben

a) telkenként elhelyezhető több épület, de legfeljebb összesen 1 szolgálati lakás;

b) állattartó és haszonállattartó építmény nem helyezhető el;

c) az előírt számú parkolóhely 500 m-en belül lévő közterületen is biztosítható azzal, hogy a kiegészítő rendeltetés és a szolgálati lakás után számított mennyiséget, telken belül kell kialakítani,

(9) A Kb-mü-1 mezőgazdasági üzemi terület övezetben

a) egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás megengedett,

b) munkásszállás saját foglalkoztatású munkaerő számára kialakítható,

c) üzemanyagtöltő telepítése nem kereskedelmi célból megengedett,

d) kapcsolódó fő rendeltetés szerinti tevékenység rendeltetésszerű használatát biztosító épületnek nem minősülő technológiai építmény legmagasabb pontja 15,0 méter lehet.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

61. § (1) A HÉSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyársapát község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2001. (IV. 26.) önkormányzati rendelete.

(2) A HÉSZ rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.

62. § Ez a rendelet 2025. június 26-án lép hatályba.

1. melléklet az 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZTJ_A3.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT14.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT13.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT12.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT11.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT10.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT9.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT8.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT7.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT6.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT5.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT4.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT3.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT2.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Nyarsapat_Rendezesi_2025_05_SZT1.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet az 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet az 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 5/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelethez